"Az amatőrség fő értéke abban a viszonyban rejlik, ami köztünk és az általunk végzett tevékenység között alakul ki. Maga a kifejezés a latin „amator” szóból ered, ami olyasmit jelent, hogy „valamit szerető, kedvelő”. Amatőr tehát az, aki szeretetből csinálja, amit csinál. Nem külső megrendelésre dolgozik, vagy azért, hogy az eredményért majd honorálják, hanem maga a dolog izgatja. Ezt a fajta önzetlen, nyílt és őszinte kapcsolatot becsülöm az amatőrökben. Ráadásul amatőrnek lenni nem színvonalat jelent, hanem egy viszonyulást. A profi elvileg állandó magas színvonalat garantál, de azért láttam olyat is, akire ez nem volt igaz. És ugyanígy fordítva: sok amatőr nem jut el túl magas szintre, de van közöttük, akik a profikat is megszégyenítő színvonalat érnek el. Szerintem a kettő kombinációja a legszerencsésebb. Az igazán profik lélekben mindig amatőrök maradnak, mert hiába válik akár megélhetésükké, szerelemből csinálják, amit csinálnak."
Rubik Ernő