Boyle-Mariotte-törvény a szabadtüdős merülésnél

14134

Korok Fatima 16 évesen 84 kilósan túlsúlyos volt, majd anorexiás és bulímiás lett és 43 kilóra fogyott. Később, fiatal felnőttként visszahízott 105 kilóra, aztán egy bokatörés után sportolni kezdett, míg 2019-ben, 26 évesen világbajnok lett szabadtüdős merülés CWTB (Constant weight apnea with bifins) kategóriában 81 méteres mélységgel. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a világbajnokság elmaradt, de egy hivatalos versenyen 86 méterre javította korábbi eredményét.

A vízben lefelé haladás során zajló fizikai folyamatokról így mesélt a 24.hu-nak:

"40-45 méter mélyen már nehezebb leszek, mint a testemet körülvevő víz, ezzel megszűnik a felhajtóerő. Már nem lábtempózom, kifejezetten húz a mélység lefelé. Végleg átváltozom vízi lénnyé. Elkezdek zuhanni.  Szinte repülök. Ezt a szakaszt free ride-nak, azaz ingyen útnak hívjuk, holott korántsem adják ingyen. Cserébe a legkülönlegesebb, semmihez sem hasonlítható élményt adja. Felvetődik a kérdés: ha a tüdőm tele van levegővel, hogyhogy nem tart fönn? Ez is szimpla fizika. Az ember 70 százaléka víz, és a test mérete a víznyomás hatására nem csökken. A levegő térfogatát viszont annál inkább befolyásolja – erre a kiegyenlítésnél már utaltam. A felszínen egy bár a nyomás, tíz méteren kettő, húsz méteren három, nyolcvan méteren már kilenc. Ahogy nő a nyomás, úgy csökken a levegő térfogata. A tüdő – akár egy pöttyös labda – mérete a felszínen ismert, viszont a nyomás hatására tíz méteren már a felére zsugorodik, húsz méteren a harmadára és így csökken tovább, amíg el nem éri a lehetséges minimális térfogatát. Lent a mélyben akkora lesz, mint az öklöd fele, nem marad semmi, ami felfelé hajtana."

A "melegvérű" állatok, így az ember is a belső testhőmérsékletét nagy pontossággal állandó értéken tartja, így a tüdőnkben lévő levegő jó közelítéssel izotermikus folamaton megy keresztül a merülés során.