Ha valaki repülővel utazik, akkor az egy utasra jutó \(\mathrm{CO_2}\) kibocsátás kb. \(90\ \mathrm{kg}\) óránként. Vagyis ha valaki hétvégén kiruccan Barcelonába megnézni egy meccset, akkor az oda-vissza összesen öt órás repülésa alatt \(90\ \mathrm{kg}\) szén-dioxid jutott a levegőbe. A robbanómotoros autók nagyságrendileg \(100\ \mathrm{g}\) szén-dioxidot pufognak ki kilométerenként, vagyis a Barcelonai repüléssel annyi \(\mathrm{CO_2}\) kibocsátásért felelős egy ember, mintha \(4500\ \mathrm{km}\)-t autózott volna. Emiatt szokás (joggal) mondani, hogy aki szeretne kisebb ökológiai lábnyomot, az minimalizálja a repüléssel járó programjait.
Az ellentábor azzal érvel, hogy a világ teljes \(\mathrm{CO_2}\) kibocsátásának csupán \(2,4\%\)-a jön a repülőgépekből, vagyis nem itt kell megfogni a klímavédelmet. Tipikus esete annak a gondolatmenetbeli hibának, hogy nem tisztáztuk a szemszöget. Az első gondolatmenetben arról volt szó, hogy egy (magyar) ember mit tehet az ökológiai lábnyoma csökkentéséért, és az jött ki, hogy ha valamiről le akar mondani, akkor érdemesebb a szabadidős repkedésről leszoknia, nem pedig a nagymamához elautózást kell örökre elfelejtenie. Egy magyar ember ha környezettudatos akar lenni, a repülésről lemondhat a klímavédelem jegyében, ezt meg tudja tenni a saját életében, viszont nem tudja a kínai széntüzelésű erőművek kibocsátását csökkenteni, hiába sokszorosa azok súlya a kibocsátásban a repülőgépekhez képest. Persze az ember mindig szereti megideologizálni, hogy miért ne kelljen neki semmi kényelmetlenséget vállalnia, hiszen "annak úgysem lenne értelme".
Sokáig azt gondolták, hogy a repülés klímahatása a \(\mathrm{CO_2}\) légkörbe juttatásából áll. Egy 2021-es kutatás mutatott rá, hogy érdekes módon a repülés klímahatásának kevesebb mint felét teszi ki a szén-dioxid kibocsátás, a hatás 57%-át ugyanis a kondenzcsíkok okozzák. Ennek háttere, hogy a kondenzcsíkot alkotó apró vízjég kristályok nemcsak a Napból a Föld felé tartó napsugárzás egy verik vissza, hanem a "langyos" földfelszín által a világűr felé kisugárzott infravörös sugarakat is. A kettő egyelege pedig az, hogy a kondenzcsíkok összeségében melegítik a légkört.
Az, hogy a hajtóműből kiáramló forró égéstermék nedveségtartalma kicsapódik-e, és megfagy-e, az a környező levegő paramétereitől (hőmérséklet, páratartalom) függ. Ahogy az is,, hogy a kondenzcsík már pár másodperc alatt eltűnik, vagy órákon át megmarad.
A kutatók arra jutottak, hogy ha a repülőgépek elkerülnék az olyan légköri zónákat, ahol a kondenzcsík hosszan megmarad, a repülés klímahatása jelentősen csökkenthető lenne, viszonylag kis költséggel, bosszúséggal (pár perccel hosszabb menetidő).
De erre természetesen csak akkor lehetne alapozni, ha a légitársaságok ösztönözve lennének rá, márpedig a profitorientált vállalatokra egyetlen ösztönző képes hatni, nevezetesen ami befolyásolja a profitjukat, úgyhogy ettől a lehetőségtől még igen messze vagyunk, hiszen még az autók károsanyag-kibocsátása sincs megadóztatva környezetvédelmi célzattal (csupán költségvetési bevételi forrásként).