A vas sűrűsége ugyan 7,8-szor nagyobb a vízénél, ezért gondolhatná valaki, hogy a víz nem tudja felemelni. De az autónak a vízbe merülő része nemcsak vasból van, hanem jórészt levegőből is. Ezért az autó átlagos sűrűsége kisebb a vízénél (csak akkor süllyed el, ha valahol befolyik a víz, és a levegő helyét elfoglalja). Más tárgyalásban: az autónak a vízbe belmerülő, alsó része kiszorít valamennyi vizet, emiatt Arkhimédesz-törvénye szerint a kiszorított víz súlyának megfelelő felhajtóerő fog hatni az autóra. Ez pedig lehet olyan nagy is, mint az egész autó súlya; ilyenkor az autó úszik a víz tetején.
Valójában az autó elsodródása már úgy is bekövetkezhet, ha a felhajtóerő nem elég nagy ahhoz, hogy az autót teljesen felemelje a patakmederről (az úttestről), hogy az ússzon a víz tetején. Ugyanis akármilyen kis felhajtóerő esetén az autó már kisebb erővel nyomja az úttestet, kisebb erővel nehezedik rá. Márpedig az autó és az úttest közötti súrlódási erő arányos a testek közötti nyomóerővel, így ha a felhajtóerő félig-meddig megemeli az autót, attól már jelentősen lecsökken a súrlódási erő, ami így már könnyen lehet, hogy nem tud ellen állni a víz sodrása, áramlása miatt fellépő oldalirányú erőnek, és az autó elsodródik.