A gőzgép
A történelem első használható gőzgépét Newcoman készítette,
A gőzturbina
Az ipari villamosenergia-termelés nagyobb részét máig hőerőművek állítják elő, ide tartoznak a széntüzelésűek mellett, az olaj-, gáz-, biomassza-, szemétégető erőművek és a naphő erőművek (míg a napelem, a szélturbina és a vízerőmű nem tartalmaz gőzturbinát). A hőerőművekben hő segítségével vizet forralunk. A létrejövő nagy nyomású, forró gőzt a gőzturbina "propellerére" vezetjük, és a lapátok között átáramló gőz megforgatja a gőzturbinát (ami pedig megforgatja az áramtermelő generátort).
A gázturbina
A polgári légiközlekedésben a repülők hajtóművei gázturbinák, melyek hasonló felépítésűek, mint a gőzturbinák, csak a "felforrósodás" itt nem a turbinán kívül történik, hanem középen az égéstérben. A látványbeli különbözőségük ellenére hasonló körfolyamatot végeznek, mint a dízelmotorok: összesűrítik (komprimálják) az égéshez szükséges oxigént tartalmazó levegőt, aminek a kompresszió során a rajta végzett munkától megnő a belső energiája, tehát felforrósodik. Ezután a forró levegőbe befecskendezik (injektálják) az üzemanyagot (kerozin). Az égés során felszabaduló kémiai kötési energiák a gázrészecskék mozgási energiájává alakul át, vagyis a gáz még tovább forrósodik, és az állandó térfogat miatt ez nyomásnövekedéssel is együtt jár. A nagynyomású, forró égésterméket a "hátsó" turbunalapátokon áthaladva erősen megforgatja azt.
Az így nyert forgást (mechanikai munkát) jelen esetben nem elsősorban egy generátor forgatására használjuk (bár arra is, hiszen a repülőgép elektromos berendezéseinek is a gázturbina termeli az áramot), hanem a hajtómű elején lévő hatalmas "propellereket" (ún. fan) hajtjuk meg vele, ami hatalmas légtömeget hátrafelé felgyorsítva a tolóerő nagy részét képviseli (míg a hátrafelé kiáramoló forró égéstermékre csak a tolóerő kisebb része jut; ilyen módon a hajtómű csendesebb és üzemanyagtakarékosabb).
