Holdfogyatkozásnak nevezzük, amikor a Nap fénye amiatt nem tudja megvilágítani a Holdat, mert a Föld "útban van", leárnyékolja a Hold egy részét vagy egészét.
Teljes holdfogyatkozás a Föld "éjszakai" felén mindenhonnan megfigyelhető. Mindig telihold idején jön létre, de nem minden teliholdkor, hanem csak évente 1-2 alkalommal. Amiatt nincs minden hónapban (minden teliholdkor) holdfogyatkozás, mert a Hold Föld körüli keringésének síkja nem esik egybe a Föld Nap körüli keringési síkjával (hanem kb. $5{}^\circ$ szöget zárnak be). Míg a teljes napfogyatkozás legfeljebb 7 percen át tart, ezzel szemben holdfogyatkozáskor a Holdnak közel 2 órán át tart, míg a teljes árnyékzónán keresztül halad.
Furcsa mód teljes napfogyatkozás gyakrabban fordul elő (mint teljes holdfogyatkozás), de a teljes napfogyatkozás mindig csak a földfelszín egy kis részéről figyelhető meg: egy pár ezer kilométer hosszú és pár száz kilométer széles sávban, ami ráadásul sokszor az óceánra esik.
Holdfogyatkozáskor a Hold nem sötétül el teljesen (nem tűnik el, ahogyan a Nap teljes napfogyatkozáskor). Ennek oka, hogy a Földnek van légköre, amin az áthaladó fény irányváltozást szenved el (megtörik), így a légkörön áthaladó fény a Föld mögött található (árnyékzóna) tartományba is eljut, így a Holdra is. Mivel ez a fény vastag levegőrétegen haladt át, ezért a Rayleigh-szórás miatt a kék komponens nagyobb arányban szóródott ki oldalirányban belőle, így az Föld árnyékzónájában lévő Holdra eljutó fény vöröses színű, így teljes holdfogyatkozás idején a Hold vöröses fényben pompázik:
Gyorsított (time-lapse) videón így néz ki egy teljes holdfogyatkozás:
Forrás: https://youtu.be/buXTecdfqxo
Az alábbi felvételt 2022-ben a Salgó-vár mellett készítette Komka Péter, az MTI fotósa:
