Először vizsgáljuk meg a mozgási energiát!
Rendezett illetve rendezetlen energia között a gimis hőtanban úgy teszünk különbséget, hogy az egyes részecskék (atomok, molekulák) mozgási energiája követ-e valamilyen rendszert, vagy pedig véletlenszerűen, össze-vissza módon sokféle.
Rendezett energiára példa egy puskából kilőtt, és most repülő puskagolyónak a repülés miatti mozgási energiája. A puskagolyó minden atomjának a sebessége azonos nagyságú és irányú. Másik példa egy forgó fémkorong: ennek atomjai ugyan eltérő nagyságú és eltérő irányú sebességgel rendelkeznek, de egy atomnak a korongban elfoglalt helye egyértelműen meghatározza, hogy neki mekkora és milyen irányú lesz a sebessége, vagyis az atomok sebességeloszlása jól meghatározott rendet követ, nem pedig "össze-vissza", véletlenszerű módon van az egyiknek nagyobb, a másiknak kisebb sebessége.
Ezzel szemben amikor a puskagolyó (még a kilövés előtt) a tölténytárban pihen, olyankor a puskagolyó atomjainak csak a hőmozgás (belső energia) miatti van sebességük. Ezen sebességek azonban teljesen véletlenszerűek, az egyes atomoknközptt rendszertelen a sebesség eloszlása. Itt már egy adott helyen lévő atom sebességéről semmi konkrétat nem tudunk mondani, csupán statisztikus (valószínűségi) kijelentéseket tudunk tenni, mint például hogy mekkora eséllyel van egy atom sebessége két adott sebességérték között.
A rendezettség következménye: a mechanikai munka
Ha egy test atomjainak sebességeloszlása rendezett, akkor ez a test egy másik testre olyan makroszkopikus erőt tud kifejteni ("megtolja"), mely erőnek lesz mechanikai munkavégzése, aminek eredményeképp a megtolt test rendezett mechanikai mozgási energiája megváltozik (megnövekszik vagy lecsökken).
Ezzel szemben