Amikor a fény közeghatárhoz érkezik, a fény egy része mindig visszaverődik a határfelületen, a többi pedig behatol az új közegbe, ahol vagy továbbhalad benne, vagy elnyelődik. A közeghatár lehet síkfelület, vagy bonyolultabb (szabálytalan, "érdes" felület). Ez alapján kétféle visszaverődés fajta létezik.
A tükrös visszaverődés
Ha síkfelületre érkezik egy keskeny, párhuzamos fénynyaláb, akkor az keskeny, párhuzamos fénynyalábként verődik vissza:
Ilyen a természetben ritkán fordul elő, szinte csak a nyugodt vízfelszín ilyen. A mesterséges tárgyakon azonban gyakori, mint a sima fémfelületek, üvegfelületek.
A szórt (diffúz) visszaverődés
Ha érdes ("rücskös") felületre érkezik egy keskeny, párhuzamos fénynyaláb, akkor az a felület különböző irányban álló részein sok különböző irányba verődik vissza, azaz szétszóródik:
Mivel ez a gyakoribb eset, ezért egy kis foltban megvilágított test általában minden irányba visszaveri, szétszórja a rá eső fényt, vagyis egy széttartó (divergens) sugársereget hoz létre, emiatt mindenhonnan, minden irányból látható.

