A távvezeték drótjában folyó áram a drót ohmikus ellenállása miatt a drótban mindenhol Joule-hőt fejleszt, ami számunkra veszteséget jelent, hisz nem azért termelünk villamosenergiát az erőművekben, hogy aztán a távvezték fűtse a Föld légkörét. Ennek a Joule-hőnek a teljesítménye:
$$P=I^2\cdot R$$
ahol $I$ a távvezeték drótjában folyó áram erőssége, $R$ pedig a távvezeték drót ohmikus ellenállása. Ezt a veszteséget kétféle módon csökkenthetjük:
- csökkentjük a távvezeték drót ellenállását
- csökkentjük a távvezeték drótban folyó áram erősségét
Az első módszerhez nézzük meg, mitől függ a távvezeték drót ellenállása:
$$R=\varrho \frac{\ell}{A}$$
ahol $\varrho$ a drót anyagának fajlagos ellenállása, $\ell$ a drót hossza, $A$ pedig a drót keresztmetszete. Ez alapján 3 lehetőségünk van, már persze csak elvileg:
- kisebb fajlagos ellenállású anyagból készítjük a drótot
- csökkentjük a távvezeték drót hosszát
- növeljük a távvezeték drót keresztmetszetét
A lehetőségeink azonban erősen korlátozottak:
- a vezetéket jobb elektromos vezetőképességű anyagra cserélni a jelenleg használt acélsodrony magvas alumínium helyett (pl. ezüstre, rézre) egyrészt méregdrága lenne, másrészt állandóan el is lopnák a drótokat, harmadrészt ezen fémek sűrűsége jóval nagyobb az alumíniuménál, így a drót súlya megnőne, amitől a tartóoszlopokat is erősebbre kellene építeni, ami újabb jókora többletköltség, ennyit megtakarítást a kisebb Joule-hő révén viszont nem okozna az anyagcsere
- a drót hossza lényegében nem csökkenthető, hisz az erőmű is és a fogyasztó helye is adottak (csupán annyit tehetünk, hogy pl. egy gáztüzelésű hőerőművet a nagyvároshoz közel építünk)
- a drót keresztmetszetét növelni igen drága lenne és ez is erősebb tartóoszlopokat igényelne.
A második módszerhez az erőműben termelődő feszültséget feltranszformáljuk, ugyanis az áram teljesítménye:
$$P=U\cdot I$$
ezért ettől a távvezetékben folyó áram $I$ erőssége lecsökken. Ezt a módszert sem űzhetjük a végtelenségig, hiszen az egyre nagyobb feszültség érintésvédelmi szempontból egyre veszélyesebb, egyre magasabban kell futnia a vezetékeknek, valamint az egyre nagyobb feszültségen egyre nagyobb a légkör felé a veszteség. De jó néhány százezer volt feszültségig érdemes a módszert használni., Magyarországon a legnagyobb távvezeték feszültség $750 \ \mathrm{kV}$ (csak egy ilyen van, Ukrajna felől Albertirsáig), de más országokban (főleg lakatlan, száraz levegőjű pl. sivatagos vidékeken) nem ritkák az 1 millió voltnál nagyobb feszültségű távvezetékek sem.
Az alábbi kép a magyarországi nagyfeszültségű villamos hálózatot mutatja:
