"Untam az életem a katonaság után. Árultam cipőt, dolgoztam a városházán. A lányok inkább egyetemistákkal akartak randizni. Azt mondtam, bassza meg! Valamit változtatni kell! Úgy éreztem magam mint egy kafkai történetben, mintha nem léteztem volna. Aztán egy nap egy ismerősöm azt ajánlotta, hogy kísérjem el egy színitanodába. A barátom elment, én meg ottmaradtam. Így kezdődött minden."
Harvey Keitel