Magyarországon minden éveben vannak olyan halálos balesetek, hogy valaki felszámszik egy vasúti kocsi tetejére, és ott a felsővezetékből áramütés éri. A cikkekben (például itt) gyakran szokott szerepelni, hogy a felsővezeték amiatt nagyon veszélyes, mert "a 25 kilovoltos magas feszültség miatt az áram akár 1,5-2 méter távolságból is képes átugrani".
Egy oktatóvideóban is ugyanez hangzik el:, hogy az ívkisülés veszélye már 2 méteres megközelítési távolságtól is fennáll:
De hát akkor hogyan képes a felsővezetéket elszigetelni a környezetétél a szigetelő távtartó úgy, hogy csak kb. 50 cm hosszú?
A valóságban a 25 kV-os vasúti felsővezetékkel kapcsolatban sokféle távolságról beszélhetünk:
- Mekkora távolságból indul meg levegőn keresztül az ívkisülés egy földpotenciálon lévő (azaz a talajjal érintkező, vagy a talajhoz fémtárgyakon keresztül csatlakozó) tárgyba? Ez mindössze pár centiméter. Függ a levegő pára- és portartalmától valamint az elektromosan vezető tárgyak (amik között fennáll a 25 kV feszültség) geometriájától (kisebb görbületi sugár, azaz "éles, hegyes" tárgyak esetén ez még kisebb).
- Milyen hosszúságú szigetelő távtartóval lehet megakadályozni az áram nem kívánatos megindulását a felsővezetéktől a környezet felé? Erre még vizes (esős) időben is elég 50 cm.
- A jogszabályok szerint a feszültség alatt álló vasúti felsővezetéket mennyire szabad megközelíteni a vasúti dolgozóknak (például gallyazás közben)? Ez az ún. biztonságos védőtávolság, ami 2 méter. Azért sokkal nagyobb az előző távolságoknál, mert egy ember bármikor nagyon könnyen és gyorsan kerülhet 1-1,5 méterrel közelebb valamihez, pusztán attól, hogy tesz egy hirtelen mozdulatot. Ennek rengeteg oka lehet: megijed (egy rászálló hirtelen rovartól, vagy egy váratlan, kellemetlen hangtól), megbotlik stb. Tehát az emberi viselkedés figyelembe vétele okozza a 2 méteres védőtávolság előírását, nem pedig az, hogy a felsővezetékből az áram képes lenne 2 méterről "belecsapni" az emberbe.
- A 2 méteres szabály csak az ép, oszlopokon lévő vezetékre vonatkozik. Ha a felsővezeték leszakad és a földre vagy egy vonatra esik, a MÁV szabályzatai szerint 15 méternél jobban megközelíteni szigorúan tilos. Ennek oka a "lépésfeszültség" jelensége: a földet érő 25 kV a talajban körkörösen terjed, emiatt az ember két lába között feszültségkülönbség alakul ki, az áram a testen keresztül fog záródni, már azelőtt, hogy a vezeték közelébe érne.
Tehát a jócskán eltérő adatok mindegyike helyes, csak más-más dologra vonatkoznak.
Egyébként ha az átütés megtörténik egy emberen keresztül, akkor nem egy villámlásszerű (nagyon rövid ideig tartó) szikra pattan csak át, hanem az emberi test nagyságrendileg $1000\ \mathrm{\Omega}$ belső ellenállása alapján egy nagyságrendilek $25\ \mathrm{A}$ erősségű áram indul meg az emberen keresztül, méghozzá folyamatosan, hiszen a felsővezeték mögött ott dübürügnek az erőművek, amik le is tudják adni ezt az áramot (ellentétben egy viharfelhővel vagy Van der Graaff-generátorral, amiről egy szempillantás alatt lemennek, lefogynak a felgyülemlett töltések). A felsővezeték és az ember között ilyenkor kialakul egy ionizált gázcsatorna, azaz egy ionokban (tehát elektromos töltésekben) gazdag, tehát jó elektromos vezetőképességű "cső", ami világít. Ha eközben az ember (akár az áram hatására összeránduló izmösszehúzódásai miatt, akár az izomtónus megszűése miatt) távolodik a felsővezetéktől, akkor az ioncsatorna fennmaradhat, akár több deciméter hosszúságig növekedve, mire aztán elszakad (ahogy a Jákob-létra kísérletben).
Az alábbi videón egy vasúti kocsira felszászott 28 éves nepáli férfivel nézhető végig mindez.