Nézzük meg, mi történik, ha egy ember körmozgást végez egyre nagyobb sebességgel (mármint kerületi, más néven érintő irányú, tangenciális sebességgel)!
Milyen hatással van mindez az emberre? A képsor alapján a levonható következtetés:
A kerületi sebességet növelve eleinte (egy bizonyos kerületi sebességig) "növekszik a hatás erőssége", aztán viszont lecsökken.
De ne hagyjuk magunkat ilyen könnyen átverni, megvezetni...
A képsorozat kiragadott egy paramétert (a kerületi sebességet), és annak növekedését helyezte a reflektorfénybe. Az emberi agy ilyenkor automatikusan úgy veszi (ha nem elég éber), mintha csak a kihangsúlyozott szempont lenne a releváns paraméter, a többi paraméter pedig nem érdekes (pedig lehet, hogy valami más is változott, és a jelenséget annak változása okozta, még ha nem is egészben, hanem csak részben). Ha jobban megnézzük, az ábrasoron egyes képein nemcsak a körmozgás kerületi sebesség változik, hanem a körpálya sugara is, méghozzá nem is kicsit: a játszótéri körhintában ez csak néhány méter, az űrhajós kiképzéshez használt centrifugában már 18 méter, a Föld sugara pedig 6370 km.
A testre kifejettt hatás szempontjából a centripetális gyorsulás, illetve az ehhez szükséges centripetális erő feladatát ellátó felületi és/vagy tömegerők fontosak. A képen bemutatott 3 esetben a kerületi sebességek, a sugarak és a centripetális gyorsulások hozzávetőleges értékeit az alábbi táblázat mutatja:
| Forgás | \(r\) körpálya sugár | \(v\) (kerületi) sebesség | \(\displaystyle a_{\mathrm{cp}}=\frac{\ v^2}{r}\) |
| ...a játszótéri körhintában | $2\ \mathrm{m}$ | $3\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}$ | $4,5\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}$ |
| ...az űrhajós centrifugában | $18\ \mathrm{m}$ | $73\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}$ | $300\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}$ |
| ...a Földdel, az egyenlítőn | $6370\ \mathrm{km}$ | $464\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}$ | $0,03\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}$ |
Ezt már teljes összhangban van a látottakkal: a messze legnagyobb érték az űrhajós kiképzésen fordul elő. Tehát nem a sebesség, hanem a centripetlis gyorsulás a lényeges (releváns) paraméter.
De a helyzet még ennél is összetettebb. Ha a Föld ugyanakkora sugarú maradna, mint amekkora most, de sokkal nagyobb sűrűségű anyagból állna, ezért aztán például 10 000-szer nagyobb tömegű lenne a jelenleginál, akkor a Föld körül keringő űrállomások kerületi sebessége, az I. kozmikus sebesség a
\[v_1=\sqrt{\frac{G\cdot M}{R}}\]
képlet alapján 100-szor nagyobb lenne, mint most. Ezért a benne tartózkodó űrhajósoknak a keringés miatti centripetális gyorsulása a
\[a_{\mathrm{cp}}=\frac{\ v^2}{r}\]
alapján kb. \(300\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}\) lenne. Vagyis pont annyi, mint az űrhajós kiképzés során a centrifugában. Mégsem "szenvednének" tőle az űrállomás lakói, mert az ehhez a nagy gyorsuláshoz szükséges centripetális erőt a Föld gravitációs vonzása fejtené ki, ami tömegerő (vagyis a test minden atomjára hat). Ezzel ellentétben az űrhajós centrifugában a centripetális erőt a szék háttámlája vagy a szíjak fejtik ki, amik felületi erők, ezért okoznak deformációt.