A figyelem megszerzéséért folytatott versenyben a legjobb recept, ha már egyetlen szóba sikerül valami figyelemfelhívó dolgot belesűríteni. Ennek jegyében születtek meg a SzuperHold és a SzuperMars kifejezések.
A dolog arról szól, hogy a Naprendszer objektumainak (így a Holdnak és a Marsnak is) ingadozik a távolsága a Földtől. Márpedig amikor közelebb vannak, olyankor nagyobbnak és fényesebbnek látjuk őket. Amikor pedig a lehető legközelebb vannak, olyankor a lehető legnagyobbnak, legfényesebbnek. Latinul a "super" szó (többek között) "felett" jelentésű, vagyis a szokásos feletti értékre utal.
A Föld-Hold távolság indagadozása
A Hold tőlünk vett távolsága amiatt nem állandó, mert a Föld körül nem körpáylán, hanem ellipszispályán kering. A földközeli helyzetét hívjuk perigeumnak, a Földtől legtávolabbit pedig apogeumnak. Az alábbi ábra NEM méretarányosan mutatja ezt:
Hold esetén a szélsőséges távolságok a Földtől egész pontosan:
| távolság $\mathrm{(km)}$ | |
| minimális (perigeum) | $363\ 104$ |
| maximális (apogeum) | $405\ 696$ |
ami azt jelenti, hogy a legközelebbi helyzetében
\[\frac{363\ 104}{405\ 696}=0895=89,5\%\]
vagyis csupán $10,5\%$‑kal van közelebb, mint a legtávolabbi esetben. Hát, érezzük, hogy ettől nem lesz óriási.
Az alábbi ábrán méretarányosan ábrázolták az apogeum és perigeum távolságokat. A szaggatott vonal az átlagos távolság körpályáját mutatja, a folytonos ellipszis pedig a valódi pályát. Lent pedig az látszik, hogy ha a Föld és a Hold mérete egymáshoz képest a valóságnak megfelelő, akkor az ő átmérőikhez képest mekkora az átlagos Föld-Hold távolság:
A Holdnak a Földtől mért legkisebb és legnagyobb távolságát mutatja méretarányosan az alábbi ábra:
Nézzük, mekkora a különbséget eredményez ez a látványban:
Na, a bal oldali a SzuperHold.
Mindezeket összefoglalja az alábbi ábra, melyen azt is feltüntették, hogy a Hold fényereje a legközelebbi helyzetében 30\%‑kal nagyobb, mint a legtávolabbi esetben.
A Föld‑Mars távolság indagadozása
Nézzük ugyanezt a Mars esetében! A Föld‑Mars távolság nemcsak amiatt változik, mert hogy a Mars ellipszispályán kering (és nem körpályán) a Nap körül, hanem mert a Föld és a Mars külön pályákon keringenek, ráadásul nem is szinkronban (a Föld 1 év alatt kerüli meg a Napot, a Marsnak viszont ehhez 1,88 évre van szüksége). Emiat a Föld‑Mars távolság jelentős mértékben ingadozhat, a legkisebb és legnagyobb távolság 7,34‑szeres. Az alábbi ábrán megint szaggataott vonal jelzi a Nap körül átlagos távolságnak megfelelő kört, és folyamatos vonal a tényleges ellipszispályát, ami a Föld esetében alig különbözik:
Persze a legkisebb és a legnagyob távolság igen ritkán fordul elő. Például amikor 2003 augusztusában a Mars 55,8 millió km‑re közelítette meg a Földet, akkor azt lehetett mondani, hogy "ennyire közel az elmúlt 60 ezer évben nem volt hozzánk a Mars". De minden évben lehet "hírt gyártani" abból, hogy "ma este lesz idén legközelebb hozzánk a Mars, ezért óriásinak fog látszódni, ne hagyják ki a páratlan látványt".
Nézzük, mekkora különbségeket okoz a látszólagos méretben, amikor közelebb kerül a Mars, például 2006-ban:
A Hubble így látta a 2006-os "közeledést:
A valóság szabad szemmel...
De mielőtt rohannánk a következő ilyen szenzáció idején, az a helyzet, hogy a Mars mindig csak egy igen kicsi fénylő pont az égbolton; soha nem lesz közel sem akkora, mint a Hold, bármilyen közel is van épp. A tipikus méretét mutatja Szikszay Gábor képsorozata, amikor 2006-ban a Hold elől "bújt elő" a Mars. Igen, csupán az a pici pont a Mars, a kép közepe táján, a Hold szélénél.
