Féktávolság, fékút, reakcióidő, fékkésedelmi idő

7894

A közúti vészhelyzetek során jelenleg (amikor még gyarló emberek vezetik a járműveket, nem pedig egy számítógép) komoly probléma, hogy amikor a járművezető észleli a vészhelyzetet, onnantól a fékezés megindulásáig még sok mindennek le kell zajlania:

  • a vezető agya feldolgozza a látottakat, és kiértékeli, hogy vészhelyzet van
  • az agy eldönti, mit tegyen (pl. rá kell taposni a fékre)
  • az idegrendszeren keresztül lefut a parancs az agyból az izomzathoz
  • a megfelelő izom összehúzódik
  • a vezető lába elmozdul a fékpedál felé

A fenti folyamatok alatt eltelt időtartamok összegének neve: reakcióidő. Ennek végén még mindig nem kezdődik meg a fékezés, hiszen a fékrendszernek is időre van szüksége, míg működésbe lép: 

  • a fékpedál elmozdulásának első szakaszán van egy kis holtjáték
  • a fékrendszerben az alkatrészek elmozdulása időt igényel (például a fékbetét a féktárcsa felé, hogy aztán hozzányomódjon a féktárcsához, és a súrlódás révén lassítsa azt, és vele együtt a kereket)

Ez utóbb folyamatok időtartamának neve: fékkésedelmi idő (vagy más néven a működési késedelem ideje). Az észleléstől a fékezés ténylegs megindulásáig eltelt idő, vagyis a reakcióidőnek és a fékkésedelmi időnek az összege kb. $1\ \mathrm{másodperc}$! Ezalatt az $1\ \mathrm{másodperc}$ alatt a jármű még sajnos változatlan (nagy) sebességgel halad. Mekkora utat tesz meg ezalatt egy autópályán haladó autó? Személyautóval a megengedett sebesség:

\[v=130\ \mathrm{\frac{km}{h}}=\frac{130}{3,6}\ \mathrm{\frac{m}{s}}=36,1\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]

Vagyis az autópályán haladó autó egy vészhelyzet észlelését követően csak $36\ \mathrm{méter}$ megtétele után kezd el lassulni! Ezért kell jókora követési távolságot tartani, ha gyorsan megyünk.

A reakcióidő és a fékkésedelmi idő után következik a fékezés, melynek időtartamát úgy hívjuk, hogy fékút. A vészhelyzet észlelésétől a megállásig eltelt összes idő pedig a féktávolság.