Egy állandómágnes mágneses mezejét a legkönnyebben úgy mutathatjuk ki, ha az állandómágnesre rárakunk egy üveglapot, és fentről kevés vasreszeléket szórunk (szitálunk) az üveglapra. Zuhanás közben a vasreszelék (általában hosszúkás) szemcséi az aktuális mágneses mező irányába fordulnak, így végül valamennyire kirajzlódnak a mágneses mező erővonalai:
Az erővonalak iránya a vasreszelékkel nem eldönthető. Megállapodás szerint az északi (piros) pólusnál a mágnesből kifelé haladnak az erővonalak, a déli pólusnál pedig a mágnesba befelé. Fontos, hogy a mágneses erővonalaknak soha nincs se elejük, se végük, hanem mindig "önmagukba záródó görbék", tehát a mágnesen belül is végighaladnak. Sajnos a legtöbb ábra a mágnesen belüli erővonalakat nem mutatja, hanem azt sugallja, mintha a mágnese pólusokból kiindulnának illetve végződnének a mágneses erővonalak:
Egy "helyes" ábra tehát így néz ki:
A rúdmágnesből minden irányban indulnak erővonalak, amiknek ez az ábra csak egy síkra eső vetületét (síkmetszetét) mutatja. A térbeli erővonalszerkezet megfgyelhető, ha a finom vasreszeléket a mágnes köré átlátszó, viszkózus folyadékba (olajba) tesszük:
Az alábbi videó is a mágnes körüli térbeli erővonalszerkezetet mutatja, csak más módszerrel: a levegőben repülő vasreszelékek is be tudnak fordulni a pillanatnyi mágneses mező irányába: