[Riporter: Amikor Amerikában tanított, tényleg megválasztotték a legjobb tanárnak?]
Igen, oktattam egy évet Amerikába. Ott is van ilyen, hogy a hallgatók értékelik a tanáraikat. De ott máshogy van ez is.
Akkor érdemes megszavaztatni a hallgatót, hogy ki a jó tanár, hogyha a hallgatónak az a célja, hogy ő tudjon, tehát ha ő tudást akar szerezni. Amerikában érdekes módon a hallgató, aki fizet, ő a tudásért megy oda. Miért? Mert a tudás érték. Az egész társadalom azt sugallja neki, hogy a tudás az érték. Ez nehéz, ha most elmondom, ezt lehet, hogy nem is hiszik el a hallgatók, de így van. Az a társadalmi szinten dől el, hogy a tudás érték. Azért megyek egyetemre, hogy tudást szerezzek, és a tudást majd egy papír fogja nekem igazolni. Tehát a cél a tudás, és az eszköz ehhez, hogy elérjem, a papír. Tehát a cél és az eszköz meg van cserélve [a magyarországi helyzethez képest]. Itt nálunk mi a fontos? Itt nem ez a fontos. Itt azt veszem észre, az a fontos a hallgatónak, hogy kapjon egy kettest, kapjon egy papírt. Nem a tudás számít. Itt a cél az, hogy egy papírja legyen a hallgatónak. És ehhez az eszköz? Hát, aztán valamit majd tudnom kell. Namost, ez így nem megy. Mert ez alapján a hallgató kit fog majd a legjobb tanárnak választani? Elmondom, kit fog a legjobbnak választani... Tudnék úgy tanítani, vagy tudtam volna úgy tanítani, hogy a villamoskaron engem választottak volna a legjobb tanárnak.
Orosz László