A fizika viszonya a matematikához olyan,
mint a szexé az önkielégítéshez.
Richard FEYNMAN
fizikai Nobel-díj, 1965
A mondat a fizika lényeges vonásait világítja meg.
- A fizika nem lehet öncélú, mivel alkalmazott, gyakorlati tudomány, melynek elsődleges célja az anyagi világ működésének megértése és az embert segítő gépek megalkotása. Ugyan (mindeközben, mellékesen) szépségével élményt is képes okozni a vele foglalatoskodóknak, sőt, egyes felfedezőket tisztán csak a megismerés vágya hajtott, és a felfedezésükből következő alkalmazásokkal nem is törődtek. De még a kimondottan elméleti fizikus Einsteinnek is fontos volt, hogy kifejlesszen egy, a mindennapi életben gyakorlati haszonnal járó eszközt, az abszorpciós hűtőgépet (hiszen akkoriban még nem tudhatta, hogy évtizedek múlva majd mindenki zsebében lapul majd GPS, amik a relativisztikus effektusok beszámítása nélkül használhatatlanok lennének). Ezzel szemben a matematika olyan gondolati rendszerekkel foglalkozik, melyek az anyagi világtól teljesen függetlenül, önmagukban is léteznek. Egy matematikai konstrukciónak akkor is van létjogosultsága, ha nincsen semmilyen általunk ismert megfelelője, megnyilvánulása az anyagi világban. Ehhez hasonlóan a szex "úgy az igazi", ha nem öncélú; ellenben az önkielégítés szükségszerűen öncélú múfaj.
- A fizikának alkalmazkodnia kell a "környezethez", a megfigyelések, kísérletek eredményeihez, a tapasztalati valósághoz, ezzel szemben a matematikában teljesen szabadon, kötöttségek nélkül építhetünk fel akármilyen gondolati rendszereket. Ehhez hasonlóan szex közben alkalmazkodunk a partnerünkhöz, míg önkielégítés során nincs mihez/kihez alkalmazkodni, ezért bármilyen irányba vezethet a folytatás, pont úgy, ahogy a matematikában: akármilyen irányba építhetjük ki a rendszer. Például mondhatjuk kezdetben azt, hogy a háromszög beslő szögeinek összege mindig 180 fok legyen, ekkor euklideszi geometriát kapunk; de ha inkább olyan irányban akarjuk kiépíteni a geometriát, hogy a háromszög belső szögeinek összege 180 foknál kevesebb (illetve több) legyen, akkor gömbi (illetve hiperbolikus) geometriát hozunk létre.
- A matematikát illetve fizikát művelők is élvezik az ezzel való foglalatoskodást, na, de azért a fizikát jobban lehet, mert hát az az igazi...