Az állítólagos holdraszállás előtt a NASA szakemberei nem tudhatták, hogy a Hold felszínén pontosan milyen viszonyok várják majd az oda érkezőket. Azt tudták, hogy a Holdnak nincs légköre, ami egyrészt azzal jár, hogy a világűrből érkező nemcsak nagyobb meteorok, de a legkisebb porszemcsék is folyamatosan bombázzák a felszínt, mert nem lassítja le (és nem égeti el) őket a légkör, ahogy a Földön. Másrészt légkör hiányában éjszaka a felszín erősen lehűl, ugyanis a légkör hőmérsékletkiegyenlítő hatású, vagyis a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség (hőingás) nagyon nagy (kb. \(+130\ \mathrm{{}^\circ C}\) és \(-170\ \mathrm{{}^\circ C}\) között), ami esetleg szintén hozzájárulhat a kőzetek aprózódásához. Ezek alapján azt várták, hogy a Hold felszínét vastag (akár több méter vastag) nagyon finom por borítja, amiben könnyen elsüllyedhet a leszálló űrhajó, mint egy liszte dobott kavics. Ezért hatalmas tányérokat építettek a leszállóegység (Lunar Module) talpai aljára:
A holdpor (amit regolitnak neveztek el) valóban finom, apró szemcsékből állt, de csak vékony rétegben borította a felszínt, és igen érdesnek bizonyult (ugyanis légkör hiányában a szemcsék s szélviharokban nem csiszolják le egymást "gömbölyűre", hanem minden szemcse élei megmaradnak) amit nagyon nehéz volt eltávolítani, és ahová bejutott, ott azt könnyen ki is dörzsölte, mint valami smirglipor.
A kreacionosták ("teremtéshívők", akik szerint a Föld nem évmilliárdok óta létezik, hanem - a Biblia leírását szó szerint értelmezve - csupán pár ezer évvel ezelőtt teremtette Isten, így szerintük az élővilág fajai sem az evolúcióban alakultak ki; egyszóval akik "nem hisznek" az evolúcióban) a holdpor váratlan vékonyságát úgy értelmezték, hogy ez egy bizonyíték arra, miszerint nem lehet több milliárd éves a Hold, mert hogy ennyi idő alatt a sok becsapódó mikrometeorit és a hőingás már sokkal vastagabb porréteget kellett volna hogy létrehozzon.