A Boris Johnson-terv: a mágneses agyelszívás

9227

"We're going to turn the UK into a supercharged magnet, drawing scientists like iron filings from around the world"
Boris Johnson (8 August 2019)

"Egy szupererős mágnessé változtatjuk Nagy-Britanniát, amely vasreszelékként vonzza magához a tudósokat az egész világról"
Boris Johnson (2019. augusztus 8.)
 

netfizika kommentár:
Az állandómágnesek mágneses indukcióvektorának nagysága a hossztengely irányában a mágnes közepétől való távolság harmadik kitevőjével fordítottan arányos:

\[B\sim \frac{1}{\ r^3}\]

vagyis a távolság szerint nagyon "gyorsan lecseng". Emiatt még a rettentő erős mágnesek sem rántják soha magukhoz a távolabbi tárgyakat, pláne nem a világ másik végéről, azaz több ezer km-ről. Természetesen a brit miniszterelnök által használt kép csak egy hétköznapi, szemléletes szófordulat, amit nem kell szó szerint venni, de miért is ne ragadjuk meg az alkalmat, hogy a póluserősség \(\displaystyle \frac{1}{\ r^3}\)-ös függését a mágnes közepétől mért \(r\) távolság szerint szóba hozhassuk...

Ugyanakkor innen, Szotyisztánból (egy olyan országból, amely egy nemzetközi hírű egyetemet éppen elüldözött Bécsbe, a saját tudományos akadémiáját pedig éppen bedarálja) nézve mégiscsak irigylésre méltó, hogy a világ más részein még a populista hőzöngők is tisztában vannak vele, amit Széchenyi István anno "kiművelt emberfők sokaságaként" emlegetett, hogy egy nemzet fejlődése nem a stadionok számától vagy a sorosozás-migráncsozás hevességétől függ, hanem a szürkeállománytól (közgazdász terminológiával a humán tőkétől, aminek újratermelését, fejlesztését az oktatás, a kutatás, az egészségügy és a kultúra biztosítja). Vannak országok, akik elszívni szeretik a világ értékes szürkeállományát, és vannak, akik inkább elüldözni, de mindkét országcsoportban ugyanolyan büszkék arra, amit tesznek.