Riporter:
- A már idézett The Guardian interjúban volt egy kétségbeesett mondata, amely így szólt: „Tényleg az egyetlen célunk ebben a mocskos életben, hogy még több pénzünk legyen? De mi lenne más? Hiszen ma már sem a vallás sem ígér igazából semmit, a filozófia sem, a legutolsó megváltást ígérő mozgalom a munkásmozgalmi volt, a kommunizmus, és láttuk, mire jutott.” Így látja a világot, 2015-ben?
Krasznahorkai László:
- Még ígyebbül, még ígyebbül. A pénz irgalmatlan ereje az ember életében, az asszem, hogy még inkább tönkre teszi az emberek életét. Olyan mértékben fókuszáljuk magunkat arra, hogy pénzünk legyen, mert úgy gondoljuk – és nem teljesen alaptalanul – hogy pénz nélkül viszont mi vár ránk, szegénység, nyomor, kilátástalanság, egyfajta vágyakozás, frusztráltság, kisebbrendűségi érzés, kirekesztettség és így tovább. Amikor tehát erről van szó, akkor egyszerre két dologról van szó. Az, akinek nincs – tudniillik pénze, tehát nyomorult, szegény – az semmi másról nem tud álmodni, mint arról, hogy lesz neki. Akinek meg van, az meg folyamatosan kielégületlen, mert egy pénzért megvásárolható valóság, az – hogy mondjam – az még éhesebbé teszi az ember. Semmire nem jut, akinek pénze van, és semmire nem jut, akinek nincs pénze. Ez megint egy borzalmas félre értés, amin nem tudunk egyszerűen segíteni. Csak akkor, csak akkor, ha adunk magunknak annyi esélyt, hogy időnként hagyjuk magunkat ülni, egy patakparton, vagy kinek mi tetszik ebben a példában, és hagyni, hogy egy percig ne történjen velünk semmi.