A folyadékban illetve gázban mozgó testekre a közeg erőt fejt ki, amit közegellenállási erőnek hívunk (angolul drag). A létrejöttének oka az, hogy a mozgó test folyamatosan ütközik a közeg kicsi tömegű molekuláival, ami során pedig a test folyamatosan lendületet ad át a molekuláknak. Az egységnyi időre jutó lendületváltozás pedig erőt jelent:
\[F=m\cdot a\]
\[F=m\cdot \frac{\Delta v}{\Delta t}\]
\[F=\frac{m\cdot \Delta v}{\Delta t}\]
márpedig
\[p=m\cdot v\]
\[\Delta p=m\cdot \Delta v\]
ha \(m=konstans\). Így
\[F=\Delta p\]
A tapasztalat szerint kis sebességeknél a közegellenállási erő egyenesen arányos a test sebességével:
\[F_{\mathrm{k}}\sim v\]
Nagyobb sebességeknél már örvények keletkeznek, a helyzet roppant bonyolulttá válik, és a sebességfüggése is megváltozik, négyzetesen arányosra:
\[F_{\mathrm{k}}\sim v^2\]
A közegellenállási erő arányos még a test \(A\) áramlásra merőleges keresztmetszetével, a közeg \(\varrho\) tömegsűrűségével, és függ az alakjától is. Ezek alapján a közegellenállási erőt az alábbi formulával írjuk fel:
\[F_{\mathrm{k}}=\frac{1}{2}kA\varrho v^2\]
ahol \(k\) az ún. alaki tényező, mely néhány testre:
Az autók alaktényezőjét az alakjukon kívül számos egyéb paraméter befolyásolja, például a kiálló alkatrészek (tükrök, kilincsek, ablaktörlők, antenna) illetve a hűtőrácsok. Néhány autó alaki tényezője, melyet \(c_{\mathrm{d}}\) (az angol drag coefficient után) illetve \(c_{\mathrm{w}}\) szimbólummal jelölnek:
| Típus | \(c_\mathrm{w}\) |
| Hyundai Ioniq | 0,24 |
| Tesla Model S | 0,24 |
| Toyota Prius | 0,26 |
| Chevrolet Volt | 0,28 |
| Mercedes CLA 250 | 0,30 |
De ha a csepp alaknak ilyen kicsi a légellenállása, akkor miért nem csepp alakú minden jármű? A légellenállás csupán egy, a sok szempont közül, aminek meg kell felelni. Például egy csepp alakú autó csak egyetlen ponton (középen alul) érintkezne az úttesttel, vagyis eleve elég borulékony lenne... Meg aztán az autó alakját az is meghatározza, hogy az utasok szeretnek kényelmesen ülni, szeretnek egy ütközés esetén biztonságban lenni, és szeretnének az autójukkal minél kisebb helyre beparkolni (amit egy hátsó, elvékonyodó, áramvonalasító "nyúlvány" eléggé megnehezítene). De ahol a többi szempont nem akadályozza meg, ott a légellenállás csökkentése érdekében bevetik a bűvös csepp alakot:
A német DHL szállítmányozási vállalat 6-10% üzemanyagmegtakarítást ért el azzal, hogy a nagy távolságba menő kamionok rakterének alakját közelítette az ideális cseppalakhoz:
