a)  Milyen szakmai hibát fedezhetünk fel az idézetben?

Inerciarendszerben csak a valódi erők hatnak egy testre. Az olyan vonatkoztatási rendszerekben, melyek nem inerciarendszerek (más néven a gyorsuló rendszerekben) minden "inerciarendszerbeli" (valódi) erő fellép, de pluszban, ezen felül ún. fiktív tehetetlenségi erők is számításba veendőek (beírandók az erők közé, Newton II. törvényébe, hogy az teljesüljön, ahogy megszoktuk, szeretjük; erről itt lehet olvasni).

A mondat első fele szerint súlytalanság esetén a testre látszólag nem hat gravitációs erő (bár az nem világos, hogy mit értsünk az alatt, hogy egy erő látszólag nem hat). Aztán a mondat második fele már feltehetően egy gyorsuló rendszerbeli leírásra céloz (hiszen itt már szerepelnek tehetetlenségi erők), és itt a súlytalanságban lévő testre hat gravitációs erő. Márpedig a gravitációs erőnek (mivel valódi erő) mindkét vonatkoztatási rendszer szerinti leírásban szerepelnie kell, tehát nem jelenhet meg amiatt, mert inerciarendszerbeli leírásról áttértünk gyorsuló rendszerbeli leírásra.

A wikipédia mentségére szól, hogy a kérdés nehezebb annál, mint amit egy szakmai stáb nélküli, laikus szócikkírókkal  és szerkesztőkkel működő "virtuális közösség" korrektül tisztába tudna tenni.

A gravitációt (a klasszikus newtoni mechanikában) erőként tárgyaljuk. Ilyenkor a súlytalanság olyan állapotot jelent, amikor a vizsgált testre csak gravitációs erő hat (ezen felül a testnek vagy pontszerűnek kell lennie, vagy ha kiterjedt, akkor a gravitációs mezőnek homogénnek).

Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem valamiféle erőként jelenik meg, hanem annyit jelent, hogy a tömeggel rendelkező testek (a tömegük miatt) megváltoztatják maguk körül "az egész téridőt", illetve hétköznapi kifejezéssel élve "térgörbületet" okoznak. Tehát az általános relativitáselmélet tárgyalásában, mivel nincsen gravitációs erő, így a súlytalanság úgy definiálható, hogy "a testre semmilyen erő nem hat".

Sajnálatos módon sokak fejében a két tárgyalás összemosódik.