Az alábbi interjúrészleten Lányi András filozófus és Leel-Őssy Miklós vízmérnök diskurálnak arról, hogy vajon vízlépcsők építése megoldaná-e, hogy nyaranta ne kelljen lejjebb csavarni a Paksi Atomerőmű teljesítményét (hivatalos nevén "leterhelés").
Ha a Duna vízét felduzzasztjuk egy Paks alatti szakaszra épített vízerőművel, akkor (minden egyéb változatlansága mellett) ettől nemcsak a víz $v$ áramlási sebessége csökken le, hanem (a vízszint emelkedése miatt) az $A$ keresztmetszete is megváltozik, méghozzá növekszik. Mivel a víz kompressziómodulusa óriási, ezért légköri nyomásviszonyok között jó közelítéssel összenyomhatatlan közegként viselkedik, így a térfogatárama (a másodpercenként a keresztmetszeten áthaladó térfogat) állandó, azaz érvényes rá a kontinuitási egyenlet:
$$A\cdot v=\mathrm{állandó}$$
Így a duzzasztás ahányszor nagyobbra növeli a Duna vízének $A$ keresztmetszetét, az áramlás $v$ sebessége pont ugyanannyiszorosan csökken. Vagyis Lányi András érvelésével szemben hiába lassul az áramlás, továbbra is másodpercenként ugyanannyi köbméter víz érkezik és veszi át (nyeli el magába) az erőmű által leadott hulladékhőt, így a Duna vízének melegedése (hőmérséklet-emelkedése) pont ugyanolyan mértékű lesz. Tehát a vízlépcsők duzzasztása nem okoz semennyi többlet melegedést a Duna számára, igaz kevesebbet sem (leszámítva, hogy a felduzzasztott folyó vízfelszíne megnő, így a párolgási vesztesége is kissé nagyobb lesz, de ez a vízhozamban elenyésző csökkenést okoz).
A Duna duzzasztásával az erőmű mindössze annyit nyerne, hogy csapadékhiányos időben a vízszint nem csökkenne olyan nagy mélységbe, ahonnan már nem tud a jelenlegi szivattyútelep vizet kivenni, hanem a duzzasztással szabályozni lehetne, hogy legyen elég magas a vízszint a hűtőrendszeri szivattyútelep számára.
A Paksi Atomerőmű egész éves stabil, állandó hűtéséhez további létesítmény (hűtőtotony) szükségeltetik, ahogy azt a szlovákiai atomerőművekhez anno meg is építették, ezért azok a nagy nyári melegbe és vízhiány idején is tudnak termelni. Természetesen semmi nincs ingyen, nagyságrendileg 2 milliárd dollár lenne Paksot ellátni hűtőtornyokkal.
A Dunára épített vízlépcsők egyébként nem elsősorban a paksi hűtővíz miatt lennének előnyosek, hanem mert a medermélyülés és a vízgyűjtőterületen kevesebb csapadék miatt a Duna vízszintje átlagosan egyre mélyebben van, így oldalról leszívja magába a környező talajvizet, lecsökkentve a talajvízszintet, ezzel folyamatosan kiszárítva a környező tájat.