A saját fénykibocsátással nem rendelkező égitestek (amilyen a Hold is), ha egy fényforrásul szolgáló csillag (Nap) körül keringenek, akkor a csillag felé eső felük mindig meg van világítva, a másik felük pedig mindig sötét. (Ez alól kivétel, ha vanegyéb fényforrás is, például a holdfogyatkozások idejét, amikor a Hold fényes felét részben vagy teljesen leárnyékolja Föld.) Ezért általánosságban elmondható, hogy a Hold mindig "félig sötét, félig világos". Csakhogy mi a Földről ebből a "fele világos, fele sötét" képződményből változó, hogy épp melyik részt látjuk. Például amikor a Hold világos fele felénk "áll", akkor van telihold, amikor pedig a sötét felét látjuk, azt nevezzük újholdnak, amikor pedig úgy látjuk a Holdat, hogy félig sötétnek félig világosnak, azok az első és utolsó negyed. Holdfázisok alatt ezeket a látványbeli változásokat értjük.
A Hold 27,32 nap alatt tesz meg egy kört a Föld körül (ez a sziderikus keringési idő). Csakhogy ezalatt a Föld a Nap körüli pályáján előre halad, így a Földről a Nap már más irányba látszik, tehát például egy újholdat követően 27,32 nap múlva nem lesz újra újhold, mert a Nap ekkor már más irányból világít a Holdra. A fenti ábra középmagasságában az utolsó kép mutatja mindezt, a zöld színű körcikknek megfelelő ívet még meg kell tennie a Holdnak, hogy újra újhold legyen látható a Földről. Emiatt a Hold 29,53 nap alatt kerül ugyanolyan fázisba a Földről nézve (szinodikus keringési idő), ez a holdfázisok ciklusának hossza.
Teliholdat már mindenki látott, hiszen telihold idején a Hold a Földhöz képest a Nappal átellenes oldalon található, azaz éjszaka tűnik fel az égbolton.
Ezzel szemben az újhold nem megfigyelhető, több okból sem. Egyrészt mert az újhold azt jelenti, hogy a Hold a sötét oldalát mutatja felénk, amin nincs nagyon mit látni (kivéve egy nagyon gyenge fényt, amit a Föld reflektál a Hold sötét oldalára, az pedig visszaveri felénk, ahogy holdfogyatkozáskor is van, hogy a Holdnak a teljes árnyákban lévő része is halványan még látszik, a Földről érkező gyenge megvilágítás miatt). Másrészt újhold idején a Hold és a Nap a Földről nézve azonos irányban helyezkednek el, ezért ilyenkor a Hold közvetlenül a Nap mellett látszik a Földről, így
- ha ekkor épp éjszaka van, akkor azért nem is láthatjuk
- ha pedig nappal van, akkor meg a légkör erős háttérfénye teljesen elnyomja a gyenge fényét
Az újhold előtt vagy után 24 órán belüli vékony holdsarló lefotózása nagy bravúrnak számít.
Az alábbi videón két teljes holdciklust látunk felgyorsítva (azaz 2 hónap van 45 másodpercbe sűríte). A Hold amiatt lesz periodikusan hol nagyobb, hol kisebb, mert ellipszisplyán kering a Föld körül, így amikor épp közelebb van hozzánk, olyankor nagyobbnak látjuk. És mivel az ellipszispályán keringve a keringési sebessége a perdületmegmaradás törvénye alapján ingadozik (a Földhöz közel haladva nagyobb sebességgel kering, és ez nagyobb szögsebességet is jelent, míg távolabb kisebb sebességgel, szögsebességgel), viszont a tengely körüli forgásának szögsebessége mindvégig álllandó, ezért látszólag időnként "lemarad" a forgása, máskor pedig "előreszalad". Emiatt van, hogy ugyan a Hold tengely körüli forgásának és Föld körüli keringésének a periódusideje (az árapálysúrlódás eredményeképpen) az elmúlt évmilliárdok során már pontosan beállt azonosra, mégsem csak a holdfelszín 50%-át láthatjuk, hanem összesen kb. a 61%-át.
A holdfogyatkozásokról itt, a SzuperHold-ról pedig itt lehet olvasni,